A Jókai iskola jelenéről, jövőjéről

Nyomtatóbarát változatPDF változat
Aki ellátogatott a Közösségi Házban január 13-án tartott fórumra, az tapasztalhatta, hogy elkezdődött a kampány. A Szanyi Szilvia által összehívott fórum a Jókai közszíntérrel kapcsolatos jövőbeni terveket hivatott bemutatni. Némi zavart okozott, hogy a meghívóban új városközpontként lett megnevezve a volt Jókai iskola épületegyüttese, de a fórumon aztán kiderült, hogy valójában egy új kulturális és turisztikai központról van szó. Jó, hogy ez kitisztázódott, mert a Jókai közszíntér nem alkalmas településközponti funkciók betöltésére. A fórum másik szépséghibája, hogy az épületegyüttes sorsáról dönteni hivatott önkormányzathoz az ügyben semmiféle megkeresés sem érkezett, az előzetes egyeztetések teljességgel elmaradtak. Elég furán hangzik, hogy éppen a tulajdonos képviselője nincs megkérdezve egy, a város tulajdonában álló ingatlan további hasznosítását illetően. Persze annak fényében, hogy az épületegyüttes értékesítése belátható közelségbe került, talán már érthető az elnök asszony iparkodása az ügyben, aki jelenleg is üzleti vállalkozást (szabaduló szobát) üzemeltet az önkormányzat létesítményében.
A fórumon bemutatott tervek egyébként egy kívülálló számára egészen imponálónak hatnak. Ha nem ismernénk az ingatlan jelenlegi állapotát, ha lenne kellő forrásunk a felújításra, ha rendezve lennének a fenntartás kérdései, akár elfogadhatók is lennének az elképzelések. A helyzet azonban más, ennél összetettebb.
Érdemes a gondolatmenetet a Jókai iskola bezárásával kezdeni, melyre 2007-ben került sor. Egy „jókais” tanárnak, aki fél életét az iskola falai között töltötte, sőt 14 éven keresztül vezette is az intézményt, nem kell elmagyarázni, mit is jelent ez az iskola a fűzfőiek számára. A bezárás azonban megpecsételte az épületegyüttes sorsát is, állaga azóta is folyamatosan romlik. Aki járt mostanában az épületekben, az tudhatja, hogy az ingatlan műszaki állapota meglehetősen rossz, több millió forintra lenne szükség, hogy a további amortizációnak elejét vegyük. És akkor még a felújításról nem is beszéltünk! Az önkormányzat jelenlegi anyagi lehetőségei még a szinten tartást sem teszik lehetővé.
Az elmúlt években se szeri, se száma nem volt a különböző hasznosítási, fejlesztési elképzeléseknek. Több pályázaton is indultunk, hogy a közben kulturális közszíntérré váló Klebelsberg iskola megújulhasson, és új funkciót nyerhessen. Sajnos ezen pályázatok egyike sem volt eredményes. Közben az épületek egy részét sikerült bérbe adnunk, de az ebből befolyó jövedelmek messze nem fedezik az épületegyüttes fenntartási költségeit. Sőt van olyan, gazdasági tevékenységet folytató bérlő (BLTE), mely vitatja, s ebből kifolyólag nem is fizeti a villanydíj ráeső, almérővel mért részét! A volt Klebelsberg iskolát közben civil egyesületek kezdték el használni és kulturális funkciót kapott, de annak minden költsége a művelődési ház, azaz a város kasszáját terheli. Mindezen lehetőségek számbavétele után döntött úgy a képviselő-testület, hogy a több mint tíz éve tartó vesszőfutásnak véget vet és meghirdeti értékesítésre az ingatlan egészét, mert bízunk abban, hogy egy tőkeerős befektetővel megszűntethető a Jókai jelenlegi méltatlan állapota. Bárkinek is kerülne értékesítésre, a befektetőnek a volt népiskolai épület kapcsán komoly megkötöttségei lesznek. Az iskola helyi és országos védelem alatt áll, ami a beruházó fejlesztési elképzeléseit erősen korlátozzák. Az önkormányzat az adásvételi szerződés tervezetében maga is kikötötte, hogy az épület külső megjelenésében meg kell, hogy őrizze az épített örökséget, továbbá, hogy az új tulajdonos biztosítja az évenként megrendezésre kerülő megemlékezéseket, koszorúzásokat.
Az eddig jelentkezők többsége turisztikai szálláshelyek létesítésében gondolkodott, mely egybevág az önkormányzati érdekekkel, hiszen kereskedelmi szálláshelyek vonatkozásában komoly hiány mutatkozik településünkön.
Kritikaként fogalmazódott meg, hogy „fillérekért” kótyavetyéljük el az ingatlant. Nos, lehet vitatkozni a meghirdetési áron, azonban a piaci szereplők ennyire árazták be az erősen leromlott állapotú épületeket. A vevő nyilván figyelembe veszi azt is, hogy vétel után még további százmilliókat kell az ingatlanba fektetnie, ha abból hasznot is szeretne látni. Ha az épületegyüttes valóban kihagyhatatlan ajánlat, vajon miért nem tolonganak a helyi vállalkozók a vételi szándékukkal? Nyilván azért, mert ismerik az ingatlan állapotát, lehetőségeit. A Jókai közszíntér meghirdetése egyébként mindig is nyilvános volt, azon bárki indulhatott, és indulhat jelenleg is. Ha tehát a turisztikai egyesület vezetőjének hasznosítási ötlete van, akkor keressen olyan szakmai befektetőt, aki a terveit magáévá teszi, a meghirdetett vételárat leteszi, és akkor a fórumon megjelölt módon és célra használhatja fel az ingatlant.
A lakossági fórumon elhangzott, hogy az eladás az önkormányzatnak csak egyszeri, nagyobb bevételt jelentene és semmi garancia nincs az ott megvalósuló fejlesztésekre. Ez így nem igaz, hiszen az önkormányzat az ingatlan értékesítésére kiírt pályázatban garanciát is kér a fejlesztésre. Amennyiben azt a befektető nem teljesíti a szabott határidőn belül, úgy a letétbe helyezett összeg is az önkormányzathoz vándorol. Továbbá, a befektető nyilván nem azért veszi meg az ingatlant, hogy azt hagyja véglegesen lepusztulni, elértéktelenedni. A Klebelsberg iskola épületét el nem bonthatja, jelentős mértékben át nem alakíthatja, így muszáj lesz az épületegyüttest egységben fejlesztenie.
Mi elsősorban olyan befektetők érdeklődését várjuk, akik a kereskedelmi szálláshelyek létesítésében gondolkodnak. Ez a szűkös ellátottság javítása mellett arra is jó lenne, hogy az önkormányzat a jelenlegi, az ingatlannal járó kiadások helyett folyamatos bevételre tegyen szert. Hiszen az építmény után adót kell fizetni, továbbá a szálláshely szolgáltatásból iparűzési és idegenforgalmi adó is befolyik a város kasszájába. Végeredményben tehát az épületek megújulhatnak és új, a település számára hasznos funkciót kaphatnak. Az értékesítésből származó bevételből pedig értékteremtő beruházás valósulhat meg a fűzfőfürdői településrészen, egy új, korszerű háziorvosi rendelő és védőnői iroda formájában. (Az orvosi rendelő terveinek bemutatására is hamarosan sor kerül itt a hírlap hasábjain.)
A lakossági fórum felvetései között szerepelt, hogy ez az épület egy közösségi tér, mely a helyiek számára szimbolikus erővel bír, és amit élettel kell megtölteni. Az előbbi állítást senki nem vitatja, de hála Istennek, ezen a településrészen már van egy másik, szintén az önkormányzat által fenntartott és folyamatosan fejlesztett kulturális színtér, a Közösségi ház. De jó is lenne ezt élettel, minél több emberrel, színes programokkal megtölteni! A fórumon bemutatott elképzelések egy része ide is átültethető, pl. a közösségi gasztronómiai élményt nyújtó sütő-főző alkalmatosság. Ez a közszíntér minden további nélkül be tudja fogadni az eddig a Jókaiban működő kézműves csoportot, illetve az oda szervezett kiállításokat is.
Az önkormányzat tehát abban érdekelt, hogy a volt Jókai iskola méltatlan állapota megszűnjék. Minden hasznosítási ötletnek örül, de azokat – amennyiben az önkormányzat is partner lenne a fejlesztésben – szeretné időben látni, és szeretné, ha a finanszírozás és nem utolsósorban a fenntartás kérdései megnyugtatóan tisztázva lennének. A lakossági fórumon megismert elképzelések a fenti elvárásoknak nem felelnek meg. Ha megvizsgáljuk a Szanyi Szilvia által megálmodott funkciókat, akkor a következőkre juthatunk:
A gyógyszertár funkció megvalósítása nem reális terv, mert az előírások szerint Balatonfűzfőn csak egy gyógyszertár lehet, és erre az pályázhat, akinek van praxis joga. Ezzel az önkormányzat nem rendelkezik, a jelenlegi gyógyszertár pedig hosszú távra megkapta az üzemeltetési jogot. Információink szerint nem kívánja ezt sem eladni, sem a saját forrásaiból kialakított, jelenleg üzemelő gyógyszertár helyett egy másikat építeni. Gyógytorna funkció nem szerepel az önkormányzat feladatai között, ennek az OEP által elvárt feltételei vannak, a településen lévő járóbeteg-szakrendelésen ez megoldott. A háziorvosi rendelő helyéről (Közösségi ház melletti telek) a képviselő-testület már tavaly döntött, terveit az orvosokkal egyeztette, az épületet erre a helyre terveztette. A lakosság többsége örül, hogy egy akadálymentesített, a településrész központi, jól megközelíthető és parkolást biztosítani tudó helyén egy új orvosi rendelő fog megépülni. A kivitelezés előtti időpontban nem időszerű egy másik helyszín vizsgálata. Annál is inkább, mivel egyre nehezebben tudja a Jókai utcai rendelő megkapni a működéshez szükséges engedélyeket.
A nagy épületbe tervezett funkciók, a szabaduló szoba, játszóház, turisztikai iroda – ezek gazdasági tevékenységek, s mint ilyenek, nem tartoznak az önkormányzat által ellátandó feladatok közé. Ha a fent felsorolt tevékenységek valóban akkora lehetőségek, akkor a piac bizonyára rámozdul ezekre és a Jókai közszíntéren kívül is módot talál a megvalósításukra. A tájház és interaktív helytörténeti múzeum remek ötletek, érdemesek a továbbgondolásra.
A Jókai közszíntér újragondolása kapcsán, a tervek bemutatását felvezető prezentáció számos hamis és megkérdőjelezhető állítást tartalmaz. Az ott vizionált lakosságszám csökkenés, a munkahelyek hiánya nem tükrözik a valóságot. Ha elnök asszony vette volna a fáradságot és utánanéz a statisztikai adatoknak, akkor láthatná, hogy településünk lakosságszáma az elmúlt három évben is folyamatos növekedést mutat. Ha körbekérdezi a helyi vállalkozókat, szolgáltatókat, mindegyikőjük létszámgondokról panaszkodik, alig győzik a keleti országrészből pótolni a hiányzó munkaerőt. Ami a fiatalok elvándorlását illeti, az általános jellemzője a hasonló léptékű és adottságú településeknek, viszont a fórumon felvázolt tervekből nem derül ki, hogy erre a kihívásra a Jókai közszíntér újragondolása valós megoldást jelentene-e.
A fórumon bemutatott, közel 1700 m2-t érintő fejlesztésre költségbecslést készíttettünk kollégáinkkal. Ez, az engedélyes tervek, berendezések nélkül is félmilliárd forintos forrást igényelne. S ebben nincs benne a szökőkút, terasz, rendezvényterek burkolása, a parkosítás és egyéb beszerzések költségigénye. Ehhez hozzá kell tenni a működtetés tárgyi és személyi feltételeit, a felújítás illetve karbantartás költségeit. Lehet tehát nagyot álmodni, felelőtlenül hangulatot kelteni, de a testület inkább a nyugodt és megfontolt építkezést választotta a Jókai közszíntér jövőjét illetően. Azon vagyunk, hogy a Jókai iskola épületei megújuljanak, újabb és értékes funkciót nyerjenek el a fejlesztések által, melyek hosszú távon is előnyt jelentenek a helyi turizmus élénkítésében és az adóbevételek növekedésében. Képviselőtársaink nem egy szűk réteget, hanem az egész közösséget képviselik, felvállalva a döntéseket, és konfliktusok esetén sem hagyják cserben a választóikat. Ennek szellemében a januári ülésünkön a testület valamennyi jelen lévő tagja az értékesítés mellett foglalt állást, még ha a garanciavállalás kérdésében volt is vita köztünk.
 
A legközelebbi KT-KÁVÉ helye és időpontja: Tobruki óvoda, 2019. február 21. 17 óra. A településünk jelenéről, jövőjéről, problémáiról szóló kötetlen beszélgetésre minden kedves helyi lakost és üdülőtulajdonost szeretettel várunk képviselőtársaimmal:
 
Marton Béla polgármester és Erdősi Gábor alpolgármester