Királyszentistván, hulladéktelep egységes környezethasználati engedély módosításának fellebbezése
Beküldte k z – 2019.szep.25. szerda - 14:18
Balatonfűzfő Város Önkormányzata
Polgármester
8184 Balatonfűzfő, Nike krt. 1.
Telefon: 06-88/596-926
E-mail: bucsi.aniko@balatonfuzfo.hu
Ügyiratszám: bal/4522-15 /2019
Ügyintéző: Nemesiné Bucsi Anikó
Tárgy: Királyszentistván, hulladéktelep egységes környezethasználati engedély módosításának fellebbezése
Pest Megyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
Budapest,
Pf. 675.
1539
A Veszprém Megyei Kormányhivatal, Veszprémi Járási Hivatala, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály VE-09/KTF/04588-19/2019 számon az ÉBH Nonprofit Kft. (8200 Veszprém, Házgyári út 1.) részére kiadott, egységes környezethasználati engedélyt módosító határozat ellen az alábbiakban részletezettek indokán Balatonfűzfő Város Önkormányzata fellebbezéssel él.
1.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (2) bek. szerint a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során, ha minden információ a rendelkezésére áll, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül
a) tájékoztatja a nyilvánosságot az eljárás megindulásáról a (4) bekezdés szerint, közhírré tétel útján,
b) a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) nyomtatott példányát, valamint a közleményt a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek.
Ezzel szemben érintett településként Balatonfűzfő Város jegyzője az eljárásról közleményt nem kapott.
Az érintettséget az eljárás alapjául szolgáló, a Juglans Nigra Mérnöki Iroda Kft. EKV-10/2019. munkaszámú Környezetvédelmi Felülvizsgálati dokumentációja (a továbbiakban dokumentáció) állapítja meg.
- „A hulladékkezelő telep a Balatonfűzfő város Fűzfőgyártelepi városrészének vízellátó rendszeréről leágazva kapja a vizét.” (A vízellátó rendszer önkormányzati tulajdonban van.)
- A bűzkibocsátás hatásterületét a dokumentáció a 112-122. számú oldalakon vizsgálja. Az egyesített hatásterületet a dokumentáció 184-185. oldala, valamint a Térképmelléklet 10. számú térképe tartalmazza.
- A dokumentáció 178. oldalán az alábbi megállapítás olvasható:
„Figyelembe véve a szakértői javaslatot, a jogszabályi előírást, valamint a 2016-2017-ben
elvégzett felülvizsgálat megállapításait a bűzt is magában foglaló összesített levegővédelmi hatásterületet az 1000 m-es maximális kiterjedésű védelmi övezettel határozzuk meg.”
A megállapított hatásterületek Balatonfűzfő közigazgatási területére kiterjednek.
2.
A VE-09/KTF/04588-19/2019 számon kiadott határozat rendelkező részének 5.00 pontja szerint az alaphatározat 2.2.4 pontja a továbbiakban:
„A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 8. § (1) bekezdés f) pontja szerint 2019. május 20-án készült üzemeltetési terv jóváhagyását.”
A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 8. § (1) bekezdését 2018. I. 1-től hatályon kívül helyezte a 70/2017. (XII. 29.) FM rendelet 6. § (1) bekezdése.
3.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A. § (2) bekezdés a) pontja szerint a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt 5 évre adja ki, ha az engedély kiadását megelőző 3 évben a létesítmény nem megfelelő működése következtében a környezetre káros hatású esemény, környezetveszélyeztetés- vagy szennyezés történt.
A dokumentáció a 74-től a 79. oldalig hosszasan sorolja az elmúlt évek ellenőrzéseit, káreseményeit és bírságait és még nem tartalmazza az augusztusban bekövetkezett tűzeseményt, melynek eloltásával, illetőleg elfojtásával napokig küzdöttek.
Ennek ellenére érthetetlen módon az eljáró hatóság határozatának 4.00 pontjában 2031. augusztus 31-ével állapította meg a szennyezőanyag elhelyezés engedélyének érvényességét.
4.
A határozat rendelkező részének 14.00 pontjában a tevékenységgel érintett hulladékok fajtánkénti mennyisége nagyságrendekkel megemelkedett az eredeti, VE-09Z/1-4/2017. számú egységes környezethasználati engedélyben szereplő mennyiségekhez képest, valamint új kódszámon eddig nem szereplő hulladékfajták jelentek meg.
Különös fontosságú ez a gyűjtés és kezelés során erős bűzhatást okozó hulladékfajták esetében, mint például a települési szennyvíz tisztításából származó iszap, szennyvíztisztításból származó hulladék, biológiailag lebomló hulladék, biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék, piacokon képződő hulladék, mivel a hulladéktelep eddigi működése során bebizonyította, hogy a papíron tervezettekkel ellentétben nem tudja erős, a lakosságot zavaró bűzhatás mentesen üzemeltetni a létesítményt.
5.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § szerint tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.
Az 5. § (3), (7) és (8) bekezdése értelmében a bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. A védelmi övezet fenntartásával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik.
A határozat a védelmi övezet kialakítására és fenntartására vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
6.
A határozat 15.00 pontja 2022. augusztus 31. határidővel írja elő a biológiai kezelés biofilterei véggázainak szag- és szennyezőanyag koncentrációjának az előírt határértékek alá szorítását, valamint egy szagkezelési terv kidolgozását, amely teljességgel elfogadhatatlan.
Amennyiben a létesítmény nem tudja teljesíteni a megadott előírásokat, úgy nem alkalmas az üzemelésre, ennek megfelelően egységes környezethasználati engedélyt sem kaphat.
7.
A bűzös csurgalékvíz visszalocsolásának ismételten próbaüzemre bocsátása érthetetlen annak ismeretében, hogy a csapadékvizek pedig a szomszédos szennyvíztisztító telep tisztított vízkivezető csatornájába kötnek be.
8.
A dokumentáció szerint „Az átemelő aknából lehetőség van a csurgalékvizet átirányítani mind a szomszédos 2-es számú csurgalékvíz medencébe, mind a Fűzfői Szennyvíz Kft. (Nitrokémia Zrt. Szennyvízkezelő üzletágának jogutódja) szennyvíztelepére tartó CSVNY-3 szennyvíz nyomóvezetékbe, mind pedig a depónia visszalocsoló rendszerébe. A szennyvíz nyomóvezetékre dolgozó ágba egy vízmérő került beépítésre, így biztosított a szennyvíztisztítóra vezetett vízmennyiség elszámolhatósága. A szennyvíztisztítóra átvezethető víz 18.000 m3/év (300 m3/nap) mennyiségű.”
A csurgalékvíz gyűjtő rendszer jelenleg nincs aktív összeköttetésben az ipari szennyvíztisztítóval. Évekkel ezelőtt a kapcsolatot megszüntették. Ezt támasztja alá a 4. számú térképi melléklet is.
Ügyféli jogállásomat az 1. pontban kifejtett érintettséget túlmenően alábbiakkal indoklom:
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 10. § (1) bek. szerint ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.
Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat a hulladékgazdálkodás és helyi környezet- és természetvédelem is.
Balatonfűzfő Város Önkormányzata a hulladéktelep vízellátó rendszerének tulajdonosa, ideértve az oltóvíz hálózatot is. Az augusztusi tűzesemény kapcsán világossá vált, hogy az éghető hulladékfajták megemelt fajtánkénti mennyiségével a megnövekedett oltóvízigényt nem tudjuk biztosítani.
Az önkormányzáshoz való jog alanya egy meghatározott földrajzi területen (városban) élő választópolgárok közössége. Ennek a közösségnek az igazgatási szervei a saját helyi közügyeikben a képviselő-testület és ennek szervei, ezért polgármesterként a helyi közösség képviseletében és jogos érdekének védelmében nyújtom be fellebbezésemet.
A hulladéktelep jelenlegi működése is elfogadhatatlan bűzhatással jár. A hulladék gyűjtés és kezelés során erős bűzhatást okozó hulladékfajták (települési szennyvíz tisztításából származó iszap, szennyvíztisztításból származó hulladék, biológiailag lebomló hulladék, biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék, piacokon képződő hulladék) mennyiségének nagyságrendi növekedése közvetlenül és súlyosan sérti az önkormányzat tiszta levegőhöz való jogát.
Kérem a tisztelt II. fokú hatóságot, hogy az I. fokú környezetvédelmi hatóság VE-09/KTF/04588-19/2019. számon kiadott határozatát megsemmisíteni szíveskedjen.
Balatonfűzfő, 2019. szeptember 23.
Marton Béla
